Párkapcsolati árnyék

Horváthné Schmidt Ilona: Párkapcsolati árnyék

Részlet az előadásból:

Párkapcsolati krízissel a görög mitológia hősei is küzdöttek. A mítoszok a kollektív tudattalan által őrzött ősi tapasztalás, mindnyájunk nagy kincsestára, erőforrása. Idézzük fel ezért Héra és Zeusz történetét.

A mitológia szerint, Zeusz reszkető kis kakukk madárrá változott, így került Héra közelébe, akire szemet vetett. Amikor már Héra a keblén pihentette a kismadarat, akkor Zeusz férfi alakját öltötte és megpróbálta leteperni Hérát, aki ellenállt, mindaddig, amíg Zeusz meg nem ígérte, hogy feleségül veszi.

Felhőtlen boldogságuk, a mézeshetek háromszáz évig tartott. Ezután Zeusz ugyanolyan kalandokba bocsátkozott, mint legény korában. Hérával való házassága előtt hat házassága volt, Héra lett az utolsó felesége.

Héra nehezen viselte férje kalandjait, féltékenykedő haragja közismert. Nem a férjét bántotta, a vetélytársnőkkel és azok gyerekeivel bánt el, kegyetlenül. Ezekben az időszakokban Héra – bosszúszomjas, gyűlölködő, féltékeny és házsártos.

Zeusz, hogy Hérára megsemmisítő csapást mérjen, kedvenc leányát, Athénét, aki a bölcsesség és a mesterségek istennője, saját maga hozta világra -a fejéből pattant ki-, jelezve ezáltal, hogy a feleségére a gyermekszülésben sem tart igényt.

Héra elégtételt akart, apa nélkül akart fiút szülni. A fiú sántán, dongalábbal született, Héra ezért eltaszította magától. A gyermek, Héphaisztosz, a tűz és kovácsmesterség istene lett.  Aphrodité őt választotta férjéül, házasságuk a művészeteket is szimbolizálhatja, ami a szépség és a kézművesség egyesüléséből fogan.

Héra és Zeusz kapcsolata a konfliktus, talán azért, mert Héra célja, hogy a házasságban, a férje által tökéletesedjen, míg Zeusz számára a hatalom az elsődleges.

Házasságuk romboló játszmáinak Héra vetett véget, azáltal hogy a magányt választotta, visszatért a hegyek közé, oda, ahol ifjúkora boldog napjait töltötte. Amikor Zeusz látta, hogy feleségének semmi kedve visszatérni hozzá, bejelentette, hogy új asszonyt hoz a házhoz. Rendezett egy bohókás esküvőt, ahol a menyasszony egy női szobor volt.  E kópéság hatására Héra megbocsátott és visszatért a férje mellé.

Héránál a kilépést intenzív lelki munka követte, megújult, ezért is tudott megbocsátani és lelkileg megtisztulva újra kezdeni kapcsolatát Zeusszal.

Zeusz a mézesévek után úgy érezhette, hogy valami hiányzik az életéből, talán a meghittség, a kölcsönös szenvedély, az érzelmi intimitás lehetett az, amit azért nem tudott átélni, mert a nőkkel való kapcsolatát is a megszerzés, a birtoklás uralta. Udvarlásaiban önmagát nem vállalva gyenge állattá változott, vagy erőszakoskodott a biztos győzelem érdekében. A kedveskedés, a játékosság hiányzott az eszköztárából, egészen addig, míg a függetlenséget választó Héra változásra nem késztette.

Összegezve:

A párkapcsolatok alakulása / átalakulása természetes folyamat. A párkapcsolat kezdete Aphrodité időszaka. Aphrodité a szépség és a szerelem istenasszonya, a szexualitás nimfája, mint alkimista istennő, az átváltozások és átváltoztatások mestere. Aphrodité – többek között – anyja Érosznak, akit a rómaiak Amornak vagy Cupidonak ismertek, a Viszontszerelemnek és a Harmóniának. Ezeknek a gyerekeknek Árész, a hadisten volt az apja.

Az Aphrodité tudat az egyénnek megadja – partnere segítségével – önmaga teljes elfogadását és szeretését, és az átélt egység és teljesség élmény erőt ad a fejlődésre, a jobbá válásra.

A hétköznapok megszokottsága, a család szerkezetében történt változások vagy új életszakaszba való kerüléssel változik a kapcsolat és módosulnak a kapcsolatról alkotott belső képek is.

A valóságnak és a párkapcsolati egység fantáziaképének a különválásával felszínre tör a hiány érzése. Minél erőteljesebb a teljesség utáni sóvárgás, az egy-ség élmény archetipikus mélységébe való visszavágyódás, annál fájdalmasabb a párkapcsolat hiányainak a megélése. Az hiányzik a kapcsolatból, ami az egyénben is problematikus terület, a kapcsolati hiányok az egyén árnyékoldalának részei.

A hiányérzés a párkapcsolatot romboló utakra vezetheti, a párok egymást okolhatják csalódottságukért, a hiányt felnagyíthatják, csak azt látják a másikban, hogy mit nem tesz, és elkezdik leértékelni önmagukat vagy egymást.

Az isteni párnál, ebben a szakaszban Zeusznak újabb és újabb házasságon kívüli kapcsolata lett. Héra pedig egyre inkább fél-nek érezte magát és féltékenységi dühében őrjöngött és tombolt. Amikor meg tudta hozni azt a döntését, hogy önmaga próbál teljes lenni, a kapcsolati kiszolgáltatottsága megszűnt, fél-érzése gyógyulni kezdett. Zeusz számára ismét kívánatos lett, de a kiegyensúlyozottá vált Hérát csak úgy tudta visszakapni, hogy ő is változott.

A házasságban a lélek mélye, pozitív és negatív mélységek kerülnek napvilágra, a boldog, beteljesedett időszakokat sérülékenységet magában hordozó korszakok követik.

Az egyén önmagában vagy a másik emberhez fűződő kapcsolatában akkor találhatja meg a keresett boldogságot, ha folyamatosan dolgozik önmaga testi-lelki-szellemi egyensúlyán. Ha az egyén, a kapcsolatában megjelenő hiányok és konfliktusok által felszínre kerülő árnyék személyiségrészének megértésére és feldolgozására nyitott és képes, akkor elkerülhetővé válhat, hogy a párkapcsolat elakadjon a túlalkalmazkodás vagy a viszálykodás útvesztőjében.

A párkapcsolat tehát az intenzív léleképítés színtere, ahol lehetővé válhat, hogy egyensúly teremtődjön két ember belső konfliktusai között.

Felhasznált irodalom:

1. Bolen, J.S.(2007): Bennünk élő istenek. Pilis-Print Kiadó, Nyíregyháza.
2. Bolen, J.S.(1997): Bennünk élő istennők. PIREMON, Debrecen.
3. Fadgyas I. (1998): Párok – kapcsolati minták. Integratív Hírmondó, 13: 73-81.
4. Kerényi K.(1977): Görög mitológia. Gondolat Kiadó, Budapest.
5. Szombati Á. (1997): Héra archetípusa. Integratív Hírmondó, 9: 26-43.
6. Zurhorst, E.M.(2007): Szeresd önmagad, és mindegy, kivel élsz. Bioenergetic Kft.